Az intimitáskerülés nem más, mint távolságtartás, elkülönültségérzés, belső magány. Megjelenhet baráti, munkatársi és párkapcsolatainkban, sőt gyermekeinkkel szemben is. Ahhoz, hogy társas viszonyainkban egységet élhessünk meg, elsősorban intimitáskerülő viselkedésmintáinkkal kell leszámolnunk.
A WHO javaslattal is élt.
Mi történik, amikor egy szorongó, introvertált anya kerengő dervissé válva szórakoztatja a gyerekeket lánya szülinapi zsúrján? Képmutató-e az a kivételesen ellenszenves ember, aki karácsonykor öt napig feltűnően nyugodt és kedves, és a családja már azon töpreng, mi lehet a baj?
Azt tudjuk, hogy milyenek: sikerhajhászok, arrogánsak, extrovertáltak és mindenkinél többre tartják önmagukat. De vajon hogyan lehet a narcizmust tudományosan is megállapítani? A korábbi kérdőívek mellé kifejlesztettek egy „villámtesztet”, ami állítólag egy válaszból pontos diagnózist állít fel.
Sokunk számára szinte kötelező az „élvezet”.
Önmagunk elfogadása jelentősen befolyásolja a másik emberhez való viszonyunkat, és azt is, mennyire tudjuk befogadni a másik ember szeretetét.
Minden családnak megvan a maga habitusa. Ha meteorológiai terminusokban gondolkodunk, lehet egy család klímája hűvösebb, távolságtartóbb, de fülledt trópusias is, ahol nehéz levegőt kapni. Vajon mi határozza meg a család lelkét, és milyenek azok a családok, amelyek támogatják az egyén fejlődését?
Egy amerikai vizsgálat szerint a családfenntartó szerep lelki terhekkel jár.
Ahány gyermektelen nő, annyiféle történet – látjuk igazolva Tanács Eszter Nők gyermek nélkül című könyvében. Most az interjúkötetből a 30 éves Lotti történetét választottuk ki.
„Vigyázz a gondolataidra, mert szavakká válnak” – tartja a híres mondás, és itt még nincs vége. A szavakból tettek, a tettekből szokások, a szokásokból mintázatok lesznek, a tovagyűrűző hatások pedig mederbe terelik egész életünk alakulását.
Az egészséges önértékeléshez nélkülözhetetlen, hogy csecsemőkorban biztonságban fedezhessük fel a világot és benne önmagunkat.
Évezredek óta vágyunk a mámorra. Amikor azonban az erotikus eksztázisban a fokozhatatlan gyönyör élményét keressük, vajon nem épp az ellenkező irányba indulunk el?
Az élet egyik legtragikusabb pillanata, amikor egy gyerek rájön, hogy az őszinteségért büntetés jár – hívta fel a figyelmet Feldmár András a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A beszélgetés során a pszichoterapeuta szót ejtett a bátorság igazi természetéről, az igazi dialógusban megszülető „mi”-élményről, és vállalkozott rögtönzött álomfejtésre is.
A Kanadában élő pszichoterapeuta a HVG Extra Pszichológia Szalon vendége lesz június 22-én, 18 órától a Debreceni Egyetemen. Az alábbiakban Feldmár András Őszinteség című a könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet.
Évtizedek kutatásai bizonyítják a mai napon ünnepelt apák központi szerepét az egészséges önértékelésben. Főleg a lányok önvédését alapozhatja meg.
Klassz vagyok? Feldmár András és Büky Dorottya beszélgetése arról, hogyan szerethetjük és érezhetjük értékesnek önmagunkat. No meg arról, mi a baj a narcizmussal.
Meglepő, de érthető eredményre jutott egy kutatócsoport.
A szülők és nagyszülők mindig beszéljék át a kényes helyzeteket – hangsúlyozta L. Stipkovits Erika a HVG EXTRA Pszichológia Szalon legutóbbi alkalmán. A legújabb kötete kapcsán tartott összejövetelen szó esett nagyszülői kényeztetésről és rivalizálásról, valamint arról, hogyan győzhetjük le a generációkon átívelő traumáinkat.
